Az elemző szemével

Kovács János politológus közéleti blogja

Poitológus-polémia: Megosztja-e a Fidesz táborát az orosz-ukrán háború hatása?

2022. március 05. 00:09 - Kovács János politikai elemző

Orbán Viktor régóta építi a “háborús” vagy válságkezelő miniszterelnök imázsát – ez most, a stabilitás iránti fokozott igény idején kifizetődhet

Idehaza elemzői polémia indult arról, hogy az orosz-ukrán háború mennyiben befolyásolhatja a magyar választási kampányt. Török Gábor fogalmazta meg, hogy a kormánypártok szavazótáborát elbizonytalaníthatja a magyar-orosz kapcsolatokban a napokban, hetekben kényszerűen végbemenő külpolitikai váltás. Ezzel kapcsolatban én is elmondtam a véleményemet, hogy ezt mennyire látom reális veszélynek az április 3-ig hátralévő időtávon. Egy jelentős körülményre viszont hadd hívjam fel a figyelmet. Ahogy írtam is, válságidőszakban a stabilitás különösen fontos attribútum. Amennyiben a kormány kompetensnek tudja mutatni magát a válságkezelésben (biztosítja az ország védelmét, humanitárius segítséget nyújt, képes a háborús menekültek ideiglenes elhelyezésére, ellátására), emellett képes megadni az átlagválasztó számára a szubjektív biztonságérzetet egy, a médiában is hangsúlyosan megjelenő, objektív fenyegetettség kapcsán, akár profitálhat is a helyzetből.

orban-putyin-macron.jpg

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök látogatása Moszkvában

 

Arról is beszéltem, hogy a fenyegetettség érzése kiválthat olyan társadalompszichológiai reflexet, ami inkább az összefogást, a nemzeti egység vagy “minimum” megtalálását szorgalmazná a választók egy jelentős része irányából, mintsem a bűnbakkeresést és a túlzó vagy egyenesen abszurd politikai vádakat.

Érdemes megfigyelnünk a franciaországi eseményeket. Emmanuel Macron Orbán Viktorhoz hasonlóan “békemissziót” vitt, amikor Moszkvába látogatott, hogy Putyin elnökkel tárgyaljon. Ráadásul a francia soros elnökség egyik fő célja volt Európa “stratégiai szuverenitásának” biztosítása, ami implikálta volna az EU és Oroszország partnerségét (az amerikai geopolitikai érdekekkel ellentétben). Igaz ugyan, hogy Franciaországban az ún. szélsőjobbot szokták szoros orosz kapcsolatokkal vádolni (gyakran nem alaptalanul), ennek ellenére Macron is irányváltásra kényszerült az elmúlt hetek eseményeinek tükrében.

Franciaországban áprilisban elnökválasztást tartanak. Macron a jelenlegi helyzetet – a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint – képes volt politikai értelemben a hasznára fordítani, tehát kihívóival szemben az újraválasztási esélyeit növelni.

Ehhez erősnek, határozottnak, következetesnek kellett mutatkoznia, aki adaptív módon és gyorsan képes volt reagálni az eszkalációra. Ezek alapvetően választói benyomásokhoz kötődnek és leginkább a bizonytalanabb vagy “impulzusszavazókra” vannak hatással.

Orbán Viktor régóta építi a “háborús” vagy “válságkezelő miniszterelnök” imázsát. Ha kell, a gáton pakol homokzsákokat, gumicsizmában lépked a vörösiszapban, terepszemlét tart a határkerítésnél, vezényli az Operatív Törzs üléseit a belügyminiszter helyett is, gyakorlatilag személyes felelősséget vállal a járványhelyzet kezeléséért és a gazdasági újraindítás eredményeiért.

A kormányzati kommunikáció nem véletlenül domborítja ki épp a miniszterelnök vezetői képességét, tekintélyét, kormányképességét, az általa ígért stabilitást ("stratégiai nyugalom").

Magyarországon a két nagy tábor elkötelezett szavazói vélelmezhetően javarészt elfogadják az általuk követett, szimpátiával kitüntetett politikusok, véleményformálók narratívaváltozásait (ennek a váltásnak az átkötése elsősorban kommunikációs stratégia és reakcióidő kérdése), különösen ha ahhoz társítható egy hitelesnek felmutatható, racionalizáló magyarázat.

Ami nagyobb politikai kockázatot jelenthet, véleményem szerint nem a Fidesz-tábor feltételezett meghasonlottsága, sokkal inkább a külpolitikai eseményeknek és azok belpolitikai következményeinek bizonytalanokra gyakorolt hatása.

 

UPDATE: A Medián friss mérése szerint az orosz–ukrán háború egyelőre a kormányt erősítette.

 

Ez az írás 2022. március 2-án jelent meg Az elemző felületén Facebook-felületén.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://azelemzoszemevel.blog.hu/api/trackback/id/tr4317772360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása