A választást követő elemzések többsége korántsem kezeli kiemelten az ellenzéki vereség okai között a szervezeti hiányosságokat. Természetesen az ellenzék logisztikai ereje összehasonlíthatatlanul kisebb a kormányoldaléhoz képest, mégis meglepő volt, hogy korábban erős ellenzéki bástyáknak számító városok - Szombathely, Miskolc, Dunaújváros - is elestek, a kisebb településeken pedig egyenesen katasztrofálisan szerepelt az immáron összefogott hat párt. Mit rontott el az ellenzék? Miért nem spórolható meg a terepmunka? És vajon hová tűntek a jobbikos szavazók? A kérdésekre Kovács Jánossal, az Elemző szemével blog szerzőjével, politológussal kerestük a választ.

Két hét múlva, április 3-án parlamenti választás – és népszavazás – lesz, a következő napokban intenzívebb kampányra, erős, mozgósításra buzdító üzenetekre lehet számítani, a politikai szereplők még inkább az ellenfél táborának elbizonytalanítására és a bizonytalanok megnyerésére fognak törekedni. „Minden meccset az utolsó percig kell játszani, ez a politikában sincs másképp” – nyilatkoztam az Indexnek.

Kovács János politológus, az Elemző Szemével blog szerzője szerint Orbán Viktor és a Fidesz gyorsan reagált a háborúra, és bár a gazdasági hatások egy része már rövid időtávon jelentkezik, ám a gazdasági kihívások jelentős része csak a választás után fog lecsapódni. Gyorselemzés a választás előtt fél hónappal.

Idehaza elemzői polémia indult arról, hogy az orosz-ukrán háború mennyiben befolyásolhatja a magyar választási kampányt. Török Gábor fogalmazta meg, hogy a kormánypártok szavazótáborát elbizonytalaníthatja a magyar-orosz kapcsolatokban a napokban, hetekben kényszerűen végbemenő külpolitikai váltás. Ezzel kapcsolatban én is elmondtam a véleményemet, hogy ezt mennyire látom reális veszélynek az április 3-ig hátralévő időtávon. Egy jelentős körülményre viszont hadd hívjam fel a figyelmet. Ahogy írtam is, válságidőszakban a stabilitás különösen fontos attribútum. Amennyiben a kormány kompetensnek tudja mutatni magát a válságkezelésben (biztosítja az ország védelmét, humanitárius segítséget nyújt, képes a háborús menekültek ideiglenes elhelyezésére, ellátására), emellett képes megadni az átlagválasztó számára a szubjektív biztonságérzetet egy, a médiában is hangsúlyosan megjelenő, objektív fenyegetettség kapcsán, akár profitálhat is a helyzetből.

Mi áll Márki-Zay Péter váratlannak tűnő győzelmének hátterében? Képes-e valódi mozgalmat szervezni maga köré a hódmezővásárhelyi polgármester? Az összefogás mely pártjai számára jelenthet kihívást, ha úgy tetszik konkurenciát a feltörekvő politikus? Kovács Jánossal, Az elemző szemével blog szerzőjével beszélgettünk az előválasztás tanulságairól.

Az ugytudjuk.hu újságírója, Bazsó Bálint Márton kérdezett lájkvadászatról, az ellenzéki összefogásról, az ellenzéki pártok közötti szavazói mozgásokról. "Mekkora jelentősége van és miért nincs egy-egy lájkverseny megnyerésének? Összeolvadnak-e az ellenzéki pártok és miért tették lehetetlenné maguk számára a kiugrást? Vajon meddig és főleg miért vitázik Fekete-Győr András és Jakab Péter arról, kinek hány apja lehet. Elemzünk!"

Miután a kormányoldalnak kétharmados parlamenti többsége van, így az a kérdés, hogy az ellenzéki képviselő-csoportok, illetve a független képviselők mit támogatnak, legfeljebb a politikai narratívák szintjén érdekes. Itt rendre előkerül, hogy mikor cselekszik helyesen (politikailag racionálisan) az ellenzék, és mikor "sétál bele a csapdába".

Polgári Válasz néven új formáció jelent meg a politikai küzdőtéren. A politikai feltételek adottak ahhoz, hogy releváns szereplővé váljon. Ehhez „két pogány közt” kell helytállnia: a polgári értékek valódi képviseletének vállalását a Fidesz, míg az autonóm, önazonos politizálás igényét az összellenzéki konglomerátum nem nézi majd jó szemekkel.

Az Ugytudjuk.hu újságírója, Bazsó Bálint Márton készített velem interjút. Sok témát érintettünk: válságkormányzás, járványhelyzet, ellenzéki együttműködés, borsodi időközi választás, 2022-re való felkészülés, kormánypárti fiatalítás. A beszélgetésünk leiratát alább olvashatjátok:

Megdönti-e a járvány a Fidesz tíz éve tartó uralmát, eljött-e az ellenzék ideje? Kell-e közös lista és közös program. Ki viszi el a balhét, ha nem nyer az ellenzék a borsodi időközi választáson? Kovács János politikai elemzővel beszélgettünk.

A francia szatirikus lap 2015-ben világhírnévre tett szert, miután az abban (egy dán napilap nyomán) közzétett Mohamed-karikatúra miatt iszlamista szélsőségesek terrorakciót hajtottak végre a lap szerkesztősége ellen – 12 embert meggyilkolva, többeket megsebesítve. Az azóta is működő lap – mely ízléstelen, gyakran kegyeletsértő karikatúráival sokak rosszallását kiváltotta már (ennyit a #jesuischarlie-ról) – most megint a próféta karikatúráját jelenteti meg. Az apropót az adja, hogy 5 évvel a tragikus esemény után, ma kezdődik a terrortámadás pere a párizsi esküdtszéken. Az Charlie Hebdo-jelenség azonban mélyebb társadalmi összefüggésekre is felhívja a figyelmet: leginkább a multikulturalizmus kudarcára.