azelemzőszemével

Kovács János politológus közéleti blogja

Felemelkedés-történet vagy leszakadás?

2019. február 10. 20:02 - Kovács János politikai elemző

Orbán Viktor 21. évértékelőjének értékelése

Orbán Viktor február 10-én tartotta 21. évértékelőjét, s miként azt korábban már megelőlegeztem: idén is az EU-s pénzből megújult Várkert Bazárból üzent hadat Brüsszelnek, miközben - a mozgósítást elősegítendő - tétet, narratívát adott a közelgő EP-választásnak. A beszéd nagy része nem tartalmazott új gondolatot a kormányzati kommunikáció által már régóta, mantra szerűen ismételgetett, migrációval és Soros György személyével összefüggő lózungokon kívül. Egyedül a családvédelmi akcióterv bejelentett 7 pontja hozott újdonságot, amelyektől a kormányfő a nemzethalál ("a népek országútján való porfelhővé válás") elkerülését és egy bizakodó, lélekszámban is gyarapodó ország megteremtését várja. Természetesen az ellenzék ostorozása sem maradhatott el: a miniszterelnök - formabontó módon - egyszerre nácizott és kommunistázott, miközben a "bevándorláspárti" jelzőt is rájuk aggatta.

Tovább
Szólj hozzá!

Mi fán terem Orbánisztán – Miért van jelentősége a rezsimvitának?

2019. február 04. 20:14 - Kovács János politikai elemző

Az ellenzék ellenállásról beszél, valójában még nem szakított azzal a gyakorlattal, hogy a NER játékszabályai szerint játsszon egy számára ellenséges terepen. Mostanra egyértelművé vált, hogy az a fajta ellenzéki politika, amihez – jó esetben – szép reményeket fűztek annak szereplői, kifulladt, és a jövőben sem várhatjuk tőle, hogy fontos szerepe lesz a politikai verseny helyreállításában. Pedig változást egyedül attól remélhetünk, ha a kormányzattal szembeni parlamentáris, ennek híján társadalmi ellensúlyok megerősödnek, és visszatér a magyar belpolitikába az a dinamika, amelyet már régóta nem tapasztalunk.

Tovább
Szólj hozzá!

Csillaghullás - Zsákutcában a brit különutasság

2019. január 19. 10:41 - Kovács János politikai elemző

A Brexit tankönyvi példává vált – igaz, nem úgy, ahogyan azt a szuverenisták megálmodták. Több mint két évvel a kilépésről szóló népszavazás után még mindig nem látjuk az Egyesült Királyság helyét az új jogi és gazdasági viszonyrendszerben. Ugyanakkor egyre hangosabbak a szirénhangok is, amelyek a Brexit „visszacsinálásáról” szólnak, és ennek érdekében egy újabb referendum kiírásáról.

Tovább
Szólj hozzá!

A szabadságeszményünk hiánya vezet szabadsághiányhoz

2019. január 04. 23:28 - Kovács János politikai elemző

Minden kornak, társadalomnak van egy uralkodó szabadságfelfogása, eszménye, viszonyítási alapja, amihez képest egyénként vagy egy közösség tagjaként szabadabbnak, vagy kevésbé szabadnak érezheti magát. Ez a szabadságfelfogás nagyban befolyásolja az állampolgárok konformérzetét a fennálló renddel, az abban betöltött státuszukkal összefüggésben, s ennek megfelelően alakítja az állampolgári lojalitást és a civil aktivizmust.

Tovább
Szólj hozzá!

2019 vízválasztó lesz: vagy megrepedezik, vagy megcsontosodik a rendszer

2019. január 01. 19:40 - Kovács János politikai elemző

2018 – 2014 után – ismét a „folytatjuk” éve volt. A 2010 óta tartó Fidesz-kormányzás korszakká bővült. A megelőző két ciklusban kialakított rendszer (NER) újabb támpilléreket kapott – összhangban a kormányfő által a választás előtt kilátásba helyezett elégtétel ígéretével. Az ellenzék ismét emlékeztetőt kapott arról, hogy a kormány ellenzéke helyett a rendszer ellenzékeként kényszerül működni, ha nem kényelmes számára a „rendszerépítő ellenzék” szerepe, amibe – rossz helyzetfelismerés okán – oly gyakran belecsúszik.

Tovább
Szólj hozzá!

A történelem vége utáni fejezet

2018. november 22. 16:26 - Kovács János politikai elemző

A liberális demokrácia és az illiberális állam

Francis Fukuyama amerikai politikatudós, politikai közgazdász és író híres, kötetté bővített esszéjének – azóta a szerző által is revízió alá vont – alapgondolatát manapság is gyakran idézzük. A liberális demokrácia, a politikai és gazdasági liberalizmus valóban életképesebbnek, humánusabbnak, szellemi és materiális értelemben is produktívabbnak bizonyult, mint az államszocialista rendszerek, a különböző autoriter vagy totális (totalitárius) rezsimek. A kelet-európai rendszerváltozások és a berlini fal leomlásának eufórikus állapotában valóban úgy tűnhetett: a történelem visszaigazolást adott arról, hogy a társadalomfejlődés politikai kulturális és intézményes szempontból is eljutott arra a pontra, ahol megvalósult a lehető legszabadabb, a legtöbb polgár legnagyobb jólétét/boldogságát megalapozni képes berendezkedés, hatalomgyakorlás.

Tovább
Szólj hozzá!

Zsákutcás fejlődés

2018. október 26. 01:25 - Kovács János politikai elemző

Valójában egypártrendszerben élünk

A centrális pártrendszer már nem létezik; amit annak hívunk, az csupán egy projekció. A választók markáns része nem hisz abban, hogy a jelenlegi rendszer választások útján leváltható. Az aktív választók relatív többsége egy párhuzamos valóságban él, ahová alig jutnak el a kormány számára kedvezőtlen hírek. Április 8. óta nem tudjuk, az ellenzék mit képvisel, illetve egyes szereplői milyen stratégiával készülnek a jövő évi, európai parlamenti és önkormányzati választásokra. Magyarország egy olyan zsákutcába fut, ahonnan csak nagy kerülővel, áldozatokkal és jelentős késedelemmel lehet visszatérni a polgári fejlődés útjára.

Tovább
Szólj hozzá!

Szuverenitás-vita vagy politikai kommunikációs blöff?

2018. október 03. 11:47 - Kovács János politikai elemző

A Sargentini-jelentést elutasító országgyűlési határozat kérdéséről

A Fidesz semmit sem tanult, és semmit sem felejtett. A Sargentini-jelentés Európai Parlament általi megszavazása, a nagyobbik kormánypárt Európai Néppárton belüli meggyengült pozíciója sem fogja eltántorítani az Orbán-kormányt az illiberális állam továbbépítésében. A jelenlegi hatalom támogatottságának, mozgósítási képességének vezérlő dinamikáját ugyanis a konfliktushelyzetek generálják. Kompromisszum-készség és potens ellenállás híján a konszolidáció - az orbáni értelmezéssel összhangban - a gyávaság szinonimájaként jelenik meg. A magyar parlament kormánypárti többségének akaratát tükröző, a magyar jogállamiság helyzetéről gyászos képet festő Sargentini-jelentést elítélő országgyűlési határozat a magyar belpolitikában az európai parlamenti választási kampányól szól, míg a külpolitikában egy pólusépítő stratégia egyik lépcsőfokaként is értelmezhető.

Tovább
Szólj hozzá!

A tudatformálás új eszközei az illiberalizmus szolgálatában

2018. szeptember 22. 12:37 - Kovács János politikai elemző

A technológia fejlődése egyszerre áldás és átok az emberiség számára. A szinte korlátlan lehetőségek és az emberi léttől való lassú elidegenedés közti útvesztő. A politika, a marketing számára aranybányát jelentenek a választói/fogyasztói szokások, igények technológia adta feltérképezésének új lehetőségei. A piaci szereplők profitmaximalizálása és a társadalmi kontroll kiszélesítésének vágya a hatalom részéről egyszerre tapossák ki az utat, miközben utolsó mentsvárként az adatvédelmi szabályokba, a személyi autonómiánk és intimitásunk 'offline' kiélésében bizakodhatunk. Az okoseszközök valóban "új szervünkké" váltak, és lelki szükségletet is teremtettek ('Fear of missing out'). A Cambridge Analytica-botrány, a Zuckerberg-meghallgatások is rámutattak, hogy a "Big Data diktatúra" (amiről nemrég Vona Gábor egy előadás keretében beszélt) valóban nem egy távoli disztópia, hanem nagyon is aktuális veszélyforrás.

Tovább
Szólj hozzá!

EP-szavazás után: az orbáni hatalomgyakorlás súlyos károkat okoz az országnak

2018. szeptember 14. 01:08 - Kovács János politikai elemző

Az Európai Parlament kétharmados többséggel megszavazta a Sargentini-jelentést. Eljárási szempontból ugyan fontos tényezőnek bizonyult, hogy a tartózkodó voksok figyelembe veendők-e a szavazati arány megállapításánál, ám az a körülmény, hogy az Európai Néppárt (a Fidesz pártcsaládja) jelenlévő képviselőinek 57,5%-a is a dokumentum elfogadását támogatta (köztük Manfred Weber frakcióvezető, aki nagy valószínűséggel a Néppárt csúcsjelöltje lesz a jövő májusi EP-választáson), azt mutatja, hogy az unióban nem áll messze a politikai konszenzustól az a megállapítás, miszerint Magyarországon súlyosan sérül a jogállamiság, a demokrácia, a közpénzekkel való átlátható és felelős gazdálkodás. Várhatóan milyen következményekkel jár a szeptember 12-i szavazás? Miben módosult a magyar kormány pozíciója a jelentés elfogadásával? Mit jelent ez az országra, a Fideszre, illetve Orbán Viktor politikai karrierjére nézve?

Tovább
Szólj hozzá!