azelemzőszemével

Kovács János politológus közéleti blogja

Orbán Viktor a harmincra újabb tizenötöt húzna

2019. augusztus 06. 21:48 - Kovács János politikai elemző

A miniszterelnök 2019-es tusványosi beszédének elemzése

Orbán Viktor éves tusványosi beszédeit aszerint tartjuk számon, hogy azokból egyszerre nyerünk bepillantást a kormányfő hosszabb távú cselekvési terveibe, kapunk kontextust a politikai történések értelmezéséhez, valamint igazolást, ideológiai alátámasztást a miértekhez és a hogyanokhoz. Idén sem volt ez másként, bár a „jubileumi” 30-as szám ihletettsége alatt a retrospektív múltidézés különös hangsúlyt kapott a jelen- és jövőmagyarázásban, küldetésadásban. Azt is megtudhattuk, mire vállalkozunk a következő 15 évben.

Tovább
Szólj hozzá!

Azok a pártok voltak sikeresebbek, amelyek felvállalták a saját identitásukat

2019. június 23. 09:29 - Kovács János politikai elemző

Interjú az EP-választás után

A magyar médiatérben, ahol az ellenzéki szereplők egy vagy két üzenetet tudnak maximum továbbvinni, fontosak az olyan karakteres, általában megosztó témák, amelyek erős értékdimenziót türközhetnek – fogalmazott Kovács János politológus, az Iránytű Intézet volt vezető elemzője, aki az Alfahírnek értékelte az ellenzéki pártok európai parlamenti választási eredményét és jelenlegi helyzetét.

Tovább
Szólj hozzá!

Az európai parlamenti választás belpolitikai tétje

2019. április 09. 00:24 - Kovács János politikai elemző

Az EP-választás belpolitikai tétjét több lépcsőben értelmezhetjük. Legnagyobb tétként jelölhetjük meg azt, amit évek óta szinte minden általános vagy országos relevanciájú időközi választás kapcsán kérdésként felteszünk, hogy üthető-e rés a NER pajzsán, megbontható-e a Fidesz dominanciája, illetve az azt biztosító centrális erőtér. Második körben megvizsgálhatjuk, hogy különböző eredmények esetén az egyes forgatókönyvek milyen hatással lehetnek a politikai játéktér jövőbeni működési elvére, az egyes szereplők stratégiáira. Harmadik körben felvázolhatjuk a versengő szereplők saját tétjeit, illetve, hogy ezeket képesek-e sikerré váltani. Végül a közvetlen hatásokon túl a származékos, hosszú távú következményeket is célszerű feltérképeznünk.

Tovább
1 komment

A Mészáros-birodalom nem fogja túlélni Orbánt

2019. március 11. 23:06 - Kovács János politikai elemző

Mészáros Lőrinc, a gázszerelőből dollármilliárdossá lett felcsúti „aranyember” neve ma egyet jelent az intézményesített állami korrupcióval, a „haveri kapitalizmus” korábban nem tapasztalt mértékű térhódításával. A hatalom persze mindezt igyekszik legitimálni, megideologizálni, erénnyé téve a bűnt, „lenyeletni” azt a társadalommal. Mennyire lehet tartós egy efféle kísérlet? Milyen sors vár a kormányközeli oligarchákra és a Mészáros-érdekkörre, ha majd a végéhez közeledik Orbán Viktor kormányzása? Lesz-e hely a nap alatt a NER-oligarchia számára egy nem Orbán által vezetett Fidesz-kormány alatt, vagy a Fidesz ellenzékbe szorulásával? A tömör válaszom az - amit e cikkben hosszabban is kifejtek -, hogy a Mészáros-jelenség természetéből adódóan nem élhet túl egy rezsimváltást.

Tovább
Szólj hozzá!

Felemelkedés-történet vagy leszakadás?

2019. február 10. 20:02 - Kovács János politikai elemző

Orbán Viktor 21. évértékelőjének értékelése

Orbán Viktor február 10-én tartotta 21. évértékelőjét, s miként azt korábban már megelőlegeztem: idén is az EU-s pénzből megújult Várkert Bazárból üzent hadat Brüsszelnek, miközben - a mozgósítást elősegítendő - tétet, narratívát adott a közelgő EP-választásnak. A beszéd nagy része nem tartalmazott új gondolatot a kormányzati kommunikáció által már régóta, mantra szerűen ismételgetett, migrációval és Soros György személyével összefüggő lózungokon kívül. Egyedül a családvédelmi akcióterv bejelentett 7 pontja hozott újdonságot, amelyektől a kormányfő a nemzethalál ("a népek országútján való porfelhővé válás") elkerülését és egy bizakodó, lélekszámban is gyarapodó ország megteremtését várja. Természetesen az ellenzék ostorozása sem maradhatott el: a miniszterelnök - formabontó módon - egyszerre nácizott és kommunistázott, miközben a "bevándorláspárti" jelzőt is rájuk aggatta.

Tovább
Szólj hozzá!

Mi fán terem Orbánisztán – Miért van jelentősége a rezsimvitának?

2019. február 04. 20:14 - Kovács János politikai elemző

Az ellenzék ellenállásról beszél, valójában még nem szakított azzal a gyakorlattal, hogy a NER játékszabályai szerint játsszon egy számára ellenséges terepen. Mostanra egyértelművé vált, hogy az a fajta ellenzéki politika, amihez – jó esetben – szép reményeket fűztek annak szereplői, kifulladt, és a jövőben sem várhatjuk tőle, hogy fontos szerepe lesz a politikai verseny helyreállításában. Pedig változást egyedül attól remélhetünk, ha a kormányzattal szembeni parlamentáris, ennek híján társadalmi ellensúlyok megerősödnek, és visszatér a magyar belpolitikába az a dinamika, amelyet már régóta nem tapasztalunk.

Tovább
Szólj hozzá!

Csillaghullás - Zsákutcában a brit különutasság

2019. január 19. 10:41 - Kovács János politikai elemző

A Brexit tankönyvi példává vált – igaz, nem úgy, ahogyan azt a szuverenisták megálmodták. Több mint két évvel a kilépésről szóló népszavazás után még mindig nem látjuk az Egyesült Királyság helyét az új jogi és gazdasági viszonyrendszerben. Ugyanakkor egyre hangosabbak a szirénhangok is, amelyek a Brexit „visszacsinálásáról” szólnak, és ennek érdekében egy újabb referendum kiírásáról.

Tovább
Szólj hozzá!

A szabadságeszményünk hiánya vezet szabadsághiányhoz

2019. január 04. 23:28 - Kovács János politikai elemző

Minden kornak, társadalomnak van egy uralkodó szabadságfelfogása, eszménye, viszonyítási alapja, amihez képest egyénként vagy egy közösség tagjaként szabadabbnak, vagy kevésbé szabadnak érezheti magát. Ez a szabadságfelfogás nagyban befolyásolja az állampolgárok konformérzetét a fennálló renddel, az abban betöltött státuszukkal összefüggésben, s ennek megfelelően alakítja az állampolgári lojalitást és a civil aktivizmust.

Tovább
Szólj hozzá!

2019 vízválasztó lesz: vagy megrepedezik, vagy megcsontosodik a rendszer

2019. január 01. 19:40 - Kovács János politikai elemző

2018 – 2014 után – ismét a „folytatjuk” éve volt. A 2010 óta tartó Fidesz-kormányzás korszakká bővült. A megelőző két ciklusban kialakított rendszer (NER) újabb támpilléreket kapott – összhangban a kormányfő által a választás előtt kilátásba helyezett elégtétel ígéretével. Az ellenzék ismét emlékeztetőt kapott arról, hogy a kormány ellenzéke helyett a rendszer ellenzékeként kényszerül működni, ha nem kényelmes számára a „rendszerépítő ellenzék” szerepe, amibe – rossz helyzetfelismerés okán – oly gyakran belecsúszik.

Tovább
Szólj hozzá!

A történelem vége utáni fejezet

2018. november 22. 16:26 - Kovács János politikai elemző

A liberális demokrácia és az illiberális állam

Francis Fukuyama amerikai politikatudós, politikai közgazdász és író híres, kötetté bővített esszéjének – azóta a szerző által is revízió alá vont – alapgondolatát manapság is gyakran idézzük. A liberális demokrácia, a politikai és gazdasági liberalizmus valóban életképesebbnek, humánusabbnak, szellemi és materiális értelemben is produktívabbnak bizonyult, mint az államszocialista rendszerek, a különböző autoriter vagy totális (totalitárius) rezsimek. A kelet-európai rendszerváltozások és a berlini fal leomlásának eufórikus állapotában valóban úgy tűnhetett: a történelem visszaigazolást adott arról, hogy a társadalomfejlődés politikai kulturális és intézményes szempontból is eljutott arra a pontra, ahol megvalósult a lehető legszabadabb, a legtöbb polgár legnagyobb jólétét/boldogságát megalapozni képes berendezkedés, hatalomgyakorlás.

Tovább
Szólj hozzá!