azelemzőszemével

Kovács János politológus közéleti blogja

Politikai beszédírás (interjú)

2018. május 17. 22:51 - Kovács János politikai elemző

Történt úgy április végén, hogy a Magyar Narancs egyik újságírója interjút készített velem, az Iránytű Intézet akkori vezető elemzőjével a politikai beszédírásról. Úgy hozta a sors, hogy bő egy héttel később kiléptem, ez a beszélgetés pedig mostanáig nem jelent meg. Mivel érdekesnek találom a témát, és inspirálónak a kérdéseket, így az alábbiakban közlöm a válaszaimat.

Mi a jellemző itthon: a politikusok saját, állandó beszédírókat alkalmaznak, vagy különböző cégekhez, például önökhöz, fordulnak egy-egy beszéd előtt?

Jellemzően a magasabb pozícióban lévő politikusok – akik számára fontos a saját brand építése, s akiknek a munkáját tanácsadói stáb segíti – inkább fordulnak a politikai marketingtechnikák ismerőihez, a professzionális kommunikációt támogató szakemberekhez. Egy hatásos politikai beszéd megírása, előadása nemcsak írói véna vagy retorikai teljesítmény kérdése. A szövegnek és az előadásmódnak szolgálnia kell a kommunikációs célokat a célcsoportok meghatározásán, egyértelmű üzenetek célba juttatásán keresztül, s érdeklődést, lehetőleg pozitív visszhangot kell generálnia a hallgatóság részéről. Az alkalom, a helyszín, a stílus, a felépítettség, a „sztori” (átélhetőség, szélesebb narratívába illeszthetőség), a konkrét üzenetek, illetve a közvetítő kommunikációs csatornák megválasztása, szerepe kulcsfontosságú. Egy profi kommunikációs termék előkészítése optimális esetben holisztikus perspektívát, interdiszciplináris eszköztárat feltételez. Gondoljunk csak arra, hogy a célcsoportok megválasztása, a célcsoport-orientált, rétegspecifikus üzenetek célba juttatása, várható hatásainak felmérése egyszerre empirikus kutatási terület, kommunikációs kihívás, illetve politikai döntés (stratégia) kérdése (s akkor még az esetleges ígéretek, állítások igazolhatóságáról nem is beszéltünk). Ez nem minden esetben érezhető ki a végtermékből, hiszen a beszédnek a befogadó közeg (általában a széles nyilvánosság) számára „emészthetőnek” kell lennie, leegyszerűsített, gyakran hatásvadász üzenetekkel kell operálnia, ráadásul az előadó személye, politikai múltja, kisugárzása, az adott politikai klíma képesek felerősíteni, vagy lerontani, hitelteleníteni egy-egy beszédet. Tehát elmondható, hogy egy hatásos beszédhez még abban az esetben is célszerű szakemberekkel konzultálni, ha egyébként a szónok nagyobb alkotói szabadságra vágyik, izgalmas intellektuális kihívást lát abban, ha maga állíthatja össze a beszéd kereteit, annak főbb paneleit. Amelyik politikai közösségnél a szellemi holdudvar kapacitásai, az anyagi lehetőségek ezt segítik, ott ezeket a kompetenciákat igyekeznek „házon belül” tartani, de a külső, piaci szereplők is értékes impulzusokat tudnak adni.

Mennyire számít ez bizalmi munkának? A beszédírók aláírnak titoktartási szerződést?

Egyértelműen bizalmi munkának számít. Akkor is, ha egyébként egy-egy kommunikációs tanácsadással, beszédírással (is) foglalkozó céggel vagy (külső) munkatárssal való szerződéses viszony a nyilvánosság előtt is ismertté válik. Az egy külön kérdés, hogy a titoktartási kötelezettséget a megbízási szerződésben vagy attól elkülönítve rögzítik a felek, illetve a megbízási jogviszony megszűnését követően milyen időkorlátozással áll fenn. Esetleg egy együttműködési keret-megállapodás szabályai is irányadóak lehetnek, vagy csupán a konvenció részének tekintett etikai normák. Tartalmilag maga a beszéd szerkesztésének folyamata is számos, politikailag szenzitív mérlegeléssel jár, így a felek számára is előnyös, ha a kulisszatitkok nem gőzölögnek ki a boszorkánykonyhából.

Mennyire fontos, hogy a beszédíró ismerje annak a politikusnak a munkásságát, személyiségét, akinek beszédet ír?

Nem a gombhoz kell kabátot varrni, hanem fordítva. Tehát az a szerep, az az előadásmód, az a mondanivaló, amivel az adott politikus operál, csak akkor tudja a kívánt összehatást elérni, önbizalmat, erőt és hitelességet tükrözni, ha az az előadó számára testhezálló, a külső szemlélőben pedig azt a benyomást kelti, hogy az elhangzottak „belülről fakadnak”. A jó beszédek nemcsak tartalmilag koherensek, hanem az előadó személyiségével, céljaival, hátterével és a hallgatóság (várható) visszajelzéseivel is kompatibilisek. Az is fontos, hogy az elhangzottak mennyire igazolhatók a kritikusok előtt, s egy-egy, beszédbe fűzött személyes sztori érzelmileg is képes lehet megteremteni azt az igazoló erőt, amit kognitív úton, logikai fejtegetéssel esetleg körülményesebb volna levezetni. Ehhez azonban ismerni kell a politikus hátterét, személyiségjegyeit.

Volt olyan, hogy valamilyen okból nem vállalták el egy politikai beszéd megírását?

Tudtommal ilyen nem fordult elő, ám az is igaz, hogy olyan szereplők irányában történt teljesítés, akik esetében volt egyfajta bizalmi tőke, ami kizárta, hogy a meggyőződésünkkel értékalapon ellentétes beszédek elkészítésében részt kelljen vennünk. Látni kell, hogy ez egy szakma, aminek megvannak a maga szabályai. A felelősség a fő politikai tartalomért elsősorban a megrendelőt, a döntéshozót terheli, ugyanakkor egy kiérlelt beszéd születésénél többen is bábáskodnak, akik szintén tudnak árnyalni a képen. A szavaknak ereje van – gyakran tömegeket megmozgató. Ennek tudata önmagában felelősségre kell, hogy intsen minden szereplőt.

Általánosnak mondható, hogy a politikus módosít a beszédírók által megírt beszéden?

Tapasztalataink, esettanulmányok által közvetített olvasmányélményeink és a szakmához tartozók személyes elbeszélései alapján azt mondható, hogy igen. A nagyobb jelentőségű, szélesebb nyilvánosság előtt elhangzó, kiemelt médiafigyelemre számot tartó beszédek előkészítése esetében különösen fontos, hogy az előadó a saját gondolatait, reflexióit elmondja, ötleteit vagy aggályait közölje a megbízott szakemberekkel. A konstruktivitást nem nélkülöző együttgondolkodás produktívabb munkavégzést, többféle szempont mérlegelését teszi lehetővé, egyúttal támpontokat biztosít az igazoláshoz és az interpretációhoz is.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://azelemzoszemevel.blog.hu/api/trackback/id/tr10013966802

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.